The inn was built at the foot of a hill of vineyards. It comprises two interconnected buildings, with the whole structure resembling the look of wine cellars, referencing folk architecture prominent in a different region of Hungary. The broken white plaster, the glazed façade shaded by the roof stretching forward above recall images of the dark façade of wine cellars. A closer look at the building reveals reinterpreted features of Secessionist architecture, a concept only hinted at in the architect’s previous works but now
applied consistently.
As with other Makovecz buildings, the unique architectural elements create clearly distinct masses and spatial units.
There is an almost cultic, freely and uniquely formed space and, adjacent to it, an operating wing. The latter profane spaces are pressed against the cultic structure.
“…I cannot put it in any other way that I strove to separate the two functions. There is a solemn, majestic functional area and a profane so-called business area.”
A szőlőhegy lábánál elhelyezett, nyaktaggal összekötött két épület a présházak és a pincék hangulatát idézi akkor is, ha az ország egy távolabbi vidékének népi építészetére utal. A tört fehér vakolat, az előreugró tetővel árnyékban tartott, üvegezett homlokfal sötét foltja oromfalú pincékre emlékeztet. Az épülethez érve válnak egyértelművé a tervező addigi munkáinál sejtett, de itt már következetesen alkalmazott elképzelés, amely a szecesszió új értékeléséből erednek. Ennél az épületnél jól szétválasztható tömeggé és téregységgé rendeződnek az egyes elemek. Van egy kultikusnak mondható, szabatosan megoldott, egyéni módon megformált tér és ehhez hozzáragasztva az üzemi épületrész. Ezek a profán terek mintegy bele vannak préselve, hozzá vannak ragasztva a kultikus térhez. ” …nem tudok mást mondani, mint azt, hogy igyekeztem szétválasztani a két funkciót. Van egy ünnepélyesnek, méltóság-
teljesnek nevezhető funkcionális terület, és van egy profánnak nevezhető úgynevezett gazdasági rész.”