Zalavár önkormányzata a 90-es évek végén kezdett foglalkozni egy zalai történeti emlékpark kialakításának ötletével. A terület a 8-9. században Mosaburg néven a Karoling-birodalom keleti határvidéke volt, majd a Nagymorva Birodalom része lett. I. Miklós pápa megbízásából itt térített Cirill és Metód, számos templom épült ebben az időszakban, a Szent Adorján bencés monostor és templom őrizte a névadó vértanú ereklyéit. 1019-ben István király alapított itt kolostort, mely a bencés rendhez tartozott.

1998-ban elkészült Zalavár-Vársziget régészeti, környezetrendezési és építészeti programja, amelynek célja az volt, hogy a környék gazdag történeti örökségét, minél világosabb megértését és látvánnyá formálását a korábban itt létezett védművek és épületek részleges bemutatásával segítse. Első lépésként megújult az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István-kápolna és a Szent Adorján Bazilika, a szlovák kormány felállított itt egy Cirill-Metód emlékművet. A Szent István-kápolnába a program részeként a következő négy évben egy-egy zalai szobrászművész által készített szobor került.

A Zalavári Történeti Emlékparkba Makovecz Imre tervezett Millenniumi Emléképületet, közepén egy 12 méter magas életfával, amelynek minden levele egy-egy Zala megyei települést jelképez. Az épület elsődlegesen tájékoztató-információs funkciót tölt be, mellette kiállításokat mutat be a településen és környékén zajló régészeti feltárások eredményeiről, valamint egy-egy tárlaton bemutatja a megyében élő és alkotó művészeket. A Millenniumi Emléképület elől induló, tervezett sétaút a parkon keresztül felfűzi a helyi kulturális örökség emlékeit: a települést egykor védősáncot, a kézműves falu helyét, a bazilikát, a kápolnát és a temetőt. A sétaút mentén információs táblákon mutatják be a Vársziget történetét és a mára már teljesen elpusztult emlékeket. (Makovecz II. epl Kiadó 2015)